24. Rész: I want you bad

Zene: James Bay - Bad

~ Florence Mia Collins ~

Nem tudom pontosan mennyi idő telt el azóta hogy kirohantam a házból magam mögött hagyva Liam és Harry dulakodását. Az udvaron magamhoz vettem egy teli üveg vodkát és elindultam az úton....talán ez úgy másfél órája lehetett, az üvegem tartalma pedig jócskán megcsappant. Sosem díjaztam az alkoholt és soha nem értettem hogy mi haszna van annak aki iszik, az alkohol nem megoldás semmire, de az tény hogy pillanatnyi gond feledésre tökéletes. Újabbat kortyolok az üvegből, de érzem hogy ez már sok lesz. A szervezetem egyáltalán nincs hozzá szokva és a lábaim is alig tartanak már meg. Egyenesen menni pedig képtelen vagyok, autók haladnak el mellettem hangos duda szóval amivel jelzik hogy rossz helyen járok. Próbálok az út szélére húzódni de a saját lábamban is elesek és elvágódok  a betonon. - Francba! - szitkozódok amikor szomorúan veszem észre hogy a vodkás üvegem darabokra törött. Életem legnagyobb hibája volt egyetemre jönni, amióta itt vagyok kezdek megkattani...próbálok okot találni a helyzetemre de rá kell jönnöm hogy nem az egyetem az ami keresztbe tett nekem, hanem Harry....csak is ő a hibás mindenért. - Flor! - hallom a nevem és felnevetek mert még a fejemben is Harry hangját hallom. - Szánalmas vagy Flor. - mondom magamnak miközben próbálok felállni. - Flor! - hallom ismét a nevem és ahogy a földről felnézek Harryt pillantom meg. - Mi a szart keresel te itt? - förmedek rá. - Több mint egy órája kereslek. - feleli és a kezét felém nyújtja hogy felsegítsen de én ellököm azt. - Nem kell a segít...séged. - akadozva beszélek, alig pörög el a nyelvem és szégyenlem magam. Ez nem én vagyok. - Totál be vagy állva, haza viszlek. - ellent mondást nem tűrve ragad meg és felránt a földről. - Engedj el te majom. - ellenkezek azonnal. - Szállj be a kocsiba. - mutat az autója felé ami nem messze tőlünk az út szélén parkol. - Soha. - kirántom magam a kezeiből de a hirtelen mozdulatnak és a kótyagos fejemnek hála ismét a földre zuhanok. - Éjjel egy óra van Flor, ne szórakozz. - Harry haragosan néz rám és ismét felrángat a földről ám ezúttal nem enged el hanem a vállára dob és elindul velem a kocsija felé. - Engedj el. - kapálózok de hiába, az erőm eltörpül az övé mellett főleg most hogy alig vagyok magamnál. Még érzékelem amikor betesz a kocsiba és elindulunk aztán képszakadás. A következő amire emlékszem az ahogy hideg víz zúdul rám. Sikítva térek magamhoz és Harryt pillantom meg. Ijedten nézek körbe, egy fürdőszobában vagyok egy zuhanyzóban és éppen hideg víz áztat ruhástul. - Megőrültél? - felháborodva próbálom elzárni a csapot de Harry nem engedi. - A hideg víz majd kijózanít. - mondja dühösen és tovább locsol vele. - Hagyd abba. - ordítom el magam és az hogy mennyire észnél vagyok azt bizonyítja hogy a hideg vizes próbálkozása akár milyen barbár is, célt ért vele. Kezdek kijózanodni, persze nem tökéletes még de jobb, sokkal jobban érzem magam. - Zuhanyozz le, csinálok neked egy erős kávét. - elzárja a csapot és kilép a fürdőből. Nem kell sokat agyalnom azon hogy hol is lehetek, hamar rá kell jönnöm hogy ismét Harry lakásán vagyok. - És mit vegyek fel? - kiabálok utána. - Csak zuhanyozz le, ott a törölköző addig keresek neked valamit amit felvehetsz. - szól vissza. - Nem. - tiltakozok, nem fogok innen egy szál törölközőben kimenni. - Ne akard hogy kényszerítselek. - kapom meg a válaszát. - Kibaszott seggfej vagy. - dühöngve csapom be a fürdő ajtaját és újra a zuhany alá állok ahonnan ezúttal már kellemes meleg víz árasztja el a testem. Jó pár percig élvezem a víz lazító sugarait míg végül elzárom a csapot és egy törölközőt tekerek a testem köré, egy másikkal pedig áttörlöm a hajam. - Kész vagyok. - sétálok ki egyenesen a konyhába ahol már egy csésze kávé gőzölög a pulton. - Remek. Ott egy póló meg egy melegítő a kanapén. - Harry rám sem néz csak közli a tényeket. - A te ruháid? - kérdezek vissza. - Mivel csak én lakok itt, elég valószínű nem? - gúnyolódik. - És szerinted azok majd jók lesznek rám, te észlény? A méreteinkben van húsz centi különbség. - utalok a magasságára. Harry viszont elneveti magát és az arcán megjelenő kaján vigyor elárulja hogy ő másra gondol. - Ahw! Úgy utállak. - sóhajtok fel és dühösen indulok meg a kanapé felé de mielőtt oda érnék Harry kezei fonódnak a karomra és kényszerít hogy felé forduljak. - Mind a ketten tudjuk hogy nem utálasz. Különben nem akartál volna ma féltékennyé tenni. - mélyen a szemembe néz és a közelsége zavarba hoz. - Én nem akartalak féltékennyé tenni. - tagadom azonnal. - Szóval akkor ezek szerint Liam tényleg érdekel. - ismét megszólal de nem a szemembe néz, hanem az ajkaimat. Tudom hogy meg akar csókolni és én is ezt akarom, de nem történik meg. - Még ha féltékennyé is akartalak volna tenni, akkor is engem igazolna az hogy célt értem, hiszen megverted a barátodat. - térek ki előle. - Hozzád ért. Még jó hogy megvertem. - vonja meg a vállát. - És mi közöd van hozzá hogy ki ér hozzám? - vonom kérdőre. - Csak meg akart dugni, inkább köszönd meg hogy megvédtelek egy csalódástól. - gúnyolódik ismét és ezt a Harryt utálom, ilyenkor annyira távoli. - Te is csak meg akarsz dugni. - mutatok rá a valóságra. - Az más. - sóhajt fel. - Miben? - faggatom tovább. - Minden kibaszott nap azzal idegesít Liam, Wade és Zayn hogy mit tudnának veled kezdeni és hogy mennyire jó csaj vagy. Minden rohadt nap amióta ismerünk, csak te vagy a téma....mindegyiknek csak arra kellesz. Mindegyik téged akar....- megemeli a hangját, a szavai meglepnek de nem szólalok meg várom hogy folytassa. - Nekem is voltak és vannak olyan gondolataim hogy milyen módon tennélek a magamévá, nem tagadom...de idő közben nekem fontos lettél. Szóval hagyjuk ezt a szarságot. Oké? - kikerül és visszamegy a konyhába. - Fontos vagyok neked? - a lényeget megragadva kérdezek vissza. - Te is tudod hogy igen. - néz rám és a szemeiben látom hogy őszinte velem. - Nekem is vannak...gondolataim. - halkan szólalok meg. - Veled kapcsolatban. - teszem hozzá suttogva. Szégyenlem magam és nem is hittem hogy egy nap majd elmondom Harrynek, de talán most is csak a még bennem munkálkodó alkohol az ami bátorságot ad ahhoz hogy megnyíljak.

- Milyen gondolatok? - értetlenül kérdez vissza. - Amióta először megcsókoltál, azt akarom hogy....- ellhalgatok. - Hogy? - siettet. - Soha nem járt még ennyit az agyam a szexen. - vallom be végül. - Akkor miért kéreted magad? - elindul felém. - Mert azt akarom hogy jelentsen valamit. Hogy különleges legyen. Azzal akarom átélni először akit szeretek. - mondom komolyan. - Értelek. - bólogat és megáll előttem. - Nem érted. Eszeveszettül kívánlak Harry. Nem ismertem ezt az érzést előtted. - teszek egy lépést felé és a törölközőmet a földre dobom ezzel feltárva meztelen testemet előtte. A tekintete többször is végig szalad a fedetlen testrészeimen és nagyot nyel. - Huh...- fújja ki hosszan a levegőt. Megindul felém és már kezdem azt hinni hogy megtörténik amit mind a ketten akarunk, de amikor elém lép lehajol a törölközőért és körém tekeri. - Sokat ittál ma Flor! Majd ha józan leszel visszatérünk erre. - suttogja és lágy csókot hint a vállamra. - Ez most komoly? - felháborodva nézek rá. - Teljesen komoly. Ha most megteszem amit akarok veled, akkor holnap valószínűleg gyűlölni fogsz, teljes joggal. - jelenti ki határozottan. - Józanon már nem biztos hogy lesz hozzá bátorságom. - jegyzem meg halkan miközben kezeimmel átkarolom a nyakát és lábujjhegyen nyújtózva húzom magamhoz egy csókra, szenvedélyes és vad csókot váltunk de aztán elhúzódik. - Nem lehet Flor. Így nem akarom. - tiltakozva húzódik el tőlem. Őszintén szólva meglep, hiszen eddig ezt akarta és most hogy megkaphatna, elutasít. Persze jól esik hogy nem akarja a részegségemet kihasználni, de tartom magam ahhoz amit korábban mondtam...józanon attól félek hogy nem lesz bátorságom megtenni...így viszont Harry az aki elutasít...