25. Rész: Touch Me

+18

" Touch me!

I wanna feel your body. "

Samantha Fox

~ Florence Mia Collins ~

Reggel Harry karjaiba zárva ébredek. Fogalmam sincs, hogy hogyan is kerültem ide. De azt tudom hogy jó érzéssel tölt el a közelében lenni és ez megőrjít. A gondolataim zavarosak, az érzések pedig tombolnak bennem iránta miközben figyelem a békésen alvó alakját. Bárcsak minden könnyű lenne, Noelel annyira könnyen ment minden, kapcsolatban voltunk, de én ezt Harryvel akarom. Határozottan őt akarom mert szeretem...akármilyen hülye is vagyok, naívan hiszek abban hogy talán én is kellek neki és nem csak játszik velem. Percek telnek el és én nem tudom róla levenni a szemem. De nem akarom hogy így ébredjen. Meg kellene beszélnünk pár dolgot és az így nem fog menni. Kimászok az ágyából és úgy ahogyan vagyok, az ő hosszú pólójában és sokkal nagyobb méretű melegítőjében indulok a konyhába. Előszőr magamnak készítek teát, hogy kicsit jobban érezzem magam, majd a reggeli elkészítésének állok neki. Magam sem tudom miért csinálok neki reggelit, lehet hogy tényleg kezdek megőrülni vagy csak kezdek őrülten szerelmes lenni. Éppen két tányérra szedem ki az elkészített omlettet, amikor karok fonódnak a derekam köré. Mindent leteszek a pultra ami éppen a kezemben van. Kezeire teszem enyéimet és ő ujjainkat egyből össze is fonja. Oldalra nézek, egyenesen fel rá, a szemeibe. Zöld íriszei csillognak, mondhatni mosolyognak. Nem kérdez és nem is mond semmit. Egy határozott mozdulattal megcsókol és egyből falni kezdi ajkaim. Mohó és szenvedélyes de ajkai még így is puhák. Zihálva szakadok el tőle és mellkasába fúrom az arcom, hogy elrejtsem a tekintetem előle míg ő a hátamat kezdi simogatni, és a hajamba csókol. - Úgy érzem beszélnünk kellene. - suttogja. - Szerintem is. - nézek fel rá ismét. - Emlékszel a tegnap estére? - kérdezi kedvesen. Egy pillanatig elgondolkodok majd bólintok. Sajnos igen, emlékszem mindenre. - És most is azt érzed amit tegnap be is mertél vallani? - érdeklődik. - Hát...öhm...- a tegnapi bátorságom mostanra elillant, elszégyenlem magam és keresem a megfelelő szavakat. - Először is szeretném megköszönni hogy nem használtad ki a helyzetem. - próbálom terelni a témát. - Ez nem volt válasz a kérdésemre, de nem tesz semmit. - kissé elhúzódik tőlem. Tudom hogy látja és érzi rajtam a bizonytalanságom és hálás vagyok neki hogy ad egy kis teret nekem. - Igen Harry azt érzem amit tegnap. Akarlak téged de ez az érzés meg is ijeszt, hiszen én többre is vágyok, nem csak egy alkalomra. - nem merem kimondani hogy szerelmes lettem belé, azt hiszem mind a kettőnknek jobb ha ezt meg tartom magamnak. - Már én sem csak egy alkalomra akarlak. - halkan beszél de így is tisztán értem amit mond. - Tessék? - kérdezek vissza. - Ez mit jelent pontosan? - érdeklődök mert a válaszán múlik minden. - Nem tudom. - sóhajt fel és újra elém lép hogy egészen közel kerüljön hozzám. - Nem volt még normális kapcsolatom, eddig nem is gondoltam arra hogy lehetne, de te....te tényleg más vagy Flor. Amióta megláttalak azon a bulin csak rád tudok gondolni és magamnak akarlak. Meg akarom próbálni veled, hogy....milyen lenne egy...kapcsolat. - mondja bizonytalanul, de tudom hogy őszinte, hiszek neki. - Komolyan mondod? - mosolyodok el bíztatóan. - Teljesen komolyan. - bólint. - Csókolj meg. - kérem sóvárogva és ő eleget is tesz a kérésemnek. Ez az amire vártam, annyira bízom abban hogy komolyan beszélt az előbb hogy képes vagyok bármit megtenni érte, akármit. Bízok benne. A heves csókcsatánk közben sikerül őt a kanapéra löknöm ülő helyzetbe, előszőr meglepődik de amint az ölébe mászok rögtön megérti miért tettem. - Mióta vagy ilyen vad? - mosolyog a csókunkba. - Mostantól. - kezeimmel végigsimítok a mellkasán, egészen a tarkójáig. Átölelem, s közelebb férkőzök hozzá majd kiszakítva magam a csókjából a homlokomat övének támasztom. Szívem hevesen ver, s félő, hogy ezt ő is érzi. Egyik keze a csípőmön terül szét, míg másik kezét arcomhoz emeli és gyengéden végigsimít rajta. - Gyönyörű lány vagy Flor. - suttogja majd lassan, kényeztetően csókol meg, nem siet el semmit. Míg én hajába túrok az ő kezei combomat simogatják. Nyelve epedezve keresi enyémet, s forró táncba is invitálja, amint rátalál. Teljesen a pillanatnak élünk, semmi más nem számít, csupán az én érzéseim és az ő vágyai. Percek is eltelhetnek heves csókunk közben, mikor lassan egyik keze a pólóm alá téved. Keze azonnal a bőrömhöz ér és miközben megszabadít a pólótól elégedett hangon nyög a számba. Elszakad tőlem és végignéz a csipkés fehérneműbe bújtatott testemen. Alsó ajkamat harapdálom zavaromban, míg várom a reakcióját. Felnéz a szemeimbe és a tekintete csodálatot tükröz. - Őrjítően szexi vagy. - suttogta ajkaimra és már egybe is forrunk egy újabb csókban. Már csak a fehérnemű szettemben ülök az ölében. Közelebb férkőzök hozzá, így már érezhetem nőiességem alatt, a férfiasságát. Csípőmet erősebben fogja, amikor lassú, még is határozott mozdulatokal ringatom magam. Alsó ajkamat fogai közé veszi, mire nyöszörögni kezdek. Tovább folytatom érzéki kínzását, míg végül el nem húzódik. - Biztosan akarod? - homlokát enyémnek dönti. - Igen. - bólintok, valóban ezt akarom, őt akarom hogy végre megtörténjen, így legalább meg tudom hogy valóban csak ennyire kellek e neki. Mert ha ezek után nem keres többet, tudni fogom hogy Harry számomra a sok első között az első szerelmi csalódásom is lesz. De jelenleg abban bízom hogy többet jelentek a számára.  Végigfektet a kanapén. Lábaim között térdel, s sietve kapja le magáról a pólóját. Látványa még jobban fokozza bennem a vágyat, ami eddig is igen magasan dolgozik már bennem iránta. Ajkamat beszívva figyelem, ahogyan féloldalas mosolyával fölém mászik. Kezével fejem mellett támaszkodik meg. Ismételten csókol és eközben combomat simogatja egyre feljebb, s feljebb. Egészen melleimig halad, majd felültet, újra ölében tudhatom magam. Nyakamat halmozza el apró puszikkal, s közben megszabadít a melltartómtól. Nyöszörgések hagyják el számat, ahogyan végigdönt újra a kanapén. Megelégedve emelkedik feljebb, s néz végig rajtam. 

Piruló arccal figyelem minden mozdulatát. Hasamon hagyott nedves csókok, majd utolsó ruhadarabomba akasztja ujjait. Kínzó lassúsággal húzza végig lábaimon a csipkézett anyagot, ami végül a padlón köt ki. Lábamon visszafelé halad csókjaival. Szemhéjaimat lehunyom. Váratlan érzés fog el amikor is középpontomon érezem meg ajkait. Hangosan felnyögök, s megérezem mosolyát. Tovább folytatja az érzéki kínzásom. Igyekszem csípőmet a helyén tartani, de végül rá hárul ez a feladat. Teljesen elvesztem az önuralmam. Számat fokozatosan hagyják el a nyögések sokasága. Lehunyt szemhéjjal igyekszem a légzésem helyre hozni, míg ő felmászik hozzám, s szenvedélyes csókkal ajándékoz meg miközben én közelebb húzzom őt felhevült testemhez. Kezeimmel közénk nyúlok, s körmeimet finoman végighúzom mellkasán haladva egészen nadrágja széléig. Türelmetlenül próbálom meg mielőbb kicsatolni az övét. Remegő kezeimmel viszonylag hamar sikerül is elérnem a célom. Hátra nyúlva húzom le róla a nadrágot de ő elszakad tőlem, éppen csak annyi ideig amíg feláll és sietve szabadul meg fekete nadrágjától. Mosolyogva konstatálom feszülő alsóját, miközben visszamászik hozzám, immár a kezében egy a pénztárcájából kivett kis csomaggal. Örülök hogy gondol helyettem is a védekezésre. Újabb érzéki simogatásokkal és mámorító csókokkal korbácsolja a testem majd ajkaimat ajándékozza meg egy rövid csókkal és lábaim között feltérdel. Tudom hogy már vészesen közel van a pillanat amikor valóban oda adom neki magam, hazudnék ha azt mondanám hogy nem félek, mert nagyon is. A kezeim és a lábaim megremegnek és tudom hogy ezt ő is észre veszi. Óvatos mozdulattal hátra dönt, de ajkai egy percre se válnak el enyéimtől. - Óvatos leszek, ígérem. - suttogja, bal lábamon végigsimít és csípőjéhez húz. A kezét közénk vezeti, csípőjét nekem feszíti, így érezhetem keménységét. Felnyögök az érintkezés hevessége miatt. Csókja lágyabb s csak akkor fogom fel, hogy belém temetkezett amikor fájdalmas nyögés szakad fel torkom mélyéről. - Jól vagy? - kérdezi aggódó szemekkel nézve le rám. Válaszképpen csak bólintok, hogy megnyugtassam. Puszit ad ajkaimra, s lassan mozgatni kezdi a csípőjét. Falaim fájdalmasan mondanak ellent minden mozdulatának, de tűröm. Tudom, hogy ez természetes dolog, és hogy egy idő után már sokkal jobb lesz...